Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Évente pályázatok, workshopok és kiállítások, illetve sok magyar tervező veti bele magát a szuvenír alkímiájába. Hasonlóan tett az egykori bankrabló, Ambrus Attila is, akinek a keze alól származó, 5500 forintos kerámia viszkisflaska maga a modern mítosz. A 90-es évek nosztalgiája, a határokon túlra is elérő hírnév izgalmas sztorija ugyanúgy megvan benne, mint a bulvár népére rátapintó önreflexió. A feltételes szabadlábon levő Ambrus Attila lendületesen, egészséges humorral építi a vállalkozását, saját Facebook-oldala is van. Elmentünk dunaharaszti műhelyébe, hogy megnézzük, hogyan áll az egykori viszkis rablónak az alkotás. Szerinte a bankok iránti ellenszenvnek köszönhető, hogy a vásárban kezet fognak vele az emberek.

Szegedi Kata karrierjének indulása lendületesre sikerült, de mindig az első nagy megújulás az igazi mérföldkő. Amikor az első, karakteres, brandet meghatározó jegyekről kiderül, hogy képesek úgy átalakulni, hogy mégis felismerhető bennük a tervező gondolkodásmódja. Szegedi Kata esetében 2013-as tavaszi kollekciója lesz nagy eséllyel az a bizonyos fordulópont.

Sötét, nyirkos, kicsit squatos teret képzeltem, ehhez képest nagyvonalú, világos termek vártak, rend és tisztaság. Megnyitott a Heinrich Alkotói Szint, hét különféle méretű tervezői műhellyel és a hősi magyar sörforradalmat bonyolító Főzdefeszt főhadiszállásával.

Nem sokkal a 105. születésnapja előtt elhunyt Oscar Niemeyer. A brazil építész abból az építészgenerációból való, akinek a neve korábban ismeretlen városokat tett fel a térképre. Megkérdőjelezhetetlen, megkerülhetetlen ikon volt, aki egy egész országot épített újjá.

Hogy néz ki egy igazi geek karácsonyi vásár? Cukor helyett műanyag ömlik a vattacentrifugába, jászol helyett pedig fényes 3D nyomtatódobozok berendezését imádjuk. A Wired magazin alig egy hétre rendezkedett be London belvárosában, a több egységből álló pop-up üzlet nem csak pár száz fontos geek nyalánkságokkal kedvez, hanem egy önálló kiállítótérrel villantja fel a digitális műgyűjtés jövőjét.

Az Olsen ikrek (azaz Mary-Kate és Ashley) egy ideje már nem egykori sorozatos szerepük vagy leépülésük miatt, hanem The Row névre hallgató divatmárkájuk miatt kerülnek a címlapokra. Bár elképzeléseik miatt sokan bírálják őket, mégis sikerült divatbirodalmat építeniük, és azt is megtehetik, hogy termékeik árszabásánál jó vastagon fogjon a ceruza.

A világhíres land-art-installátor Christo, aki annak idején a Reichstag becsomagolásával írta be magát a történelembe, belevágott legőrültebb és egyben leggrandiózusabb ötletének megvalósításába. A helyszín a kietlen sivatag Abu Dhabiban, ahol nincs semmi, amit becsomagolhatna. Az új projekt egy funkciók nélküli hatalmas épület, már-már szakrális. A muszlim építészet egyszerűségét dicsőítő alkotást kövek helyett 410 000 olajoshordó alkotja majd.

Összeszorul a gyomrom, ha valaki azt mondja, hogy a divat és a színház találkozni fog egymással. Nem a jelmeztervezőkre gondolok, hanem arra, amikor a divat ígér színházat. Itthon ez eddig többnyire katasztrófát jelentett, homályos és kínos emlékképek jelennek meg Manier-előadásokról, ügyetlenül koreografált pláza divatbemutatókról. De most történt valami más, csütörtökön a Je Suis Belle showroomja lakásszínházzá változott.

Így vágódhatsz be az anyósodnál karácsonykor: elég egy harmincezres buklé ruha vagy gyöngyház gombos kardigán a Massimo Duttiból, és már indulhatsz is.

In Vogue: The Editor's Eye címmel december 6-án mutatja be Amerikában az HBO a legújabb dokumentumfilmjét. A film témája a világhíres divatagazin, a Vogue története, premierje pedig kis híján pont arra a napra esik, amelyiken 120 éve először került az olvasók kezébe a magazin (az első szám 1892. december 17-én jelent meg).