A Széll Kálmán tér Budapest központjának egyik legmostohább helye, Buda Blaha Lujza tere. Három kerület találkozási pontján fekszik, ezért senki nem érzi magáénak a patkányként nyüzsgő galambokon kívül, miközben százezer ember áramlik keresztül rajta nap mint nap. Világos, hogy kezdeni kell vele valamit, de hogy mit, abban nincs egyetértés. Nemrég kihirdették az átépítésre kiírt pályázat nyertes terveit, a Design Terminál pedig egy rendezvénysorozattal tett kísérletet a konstruktív vitára.
Sajtos Gábor, Oroszlány Miklós, Páll András és Virág Péter, 2. helyezett
Nem sokan hívják Széll Kálmán térnek, de kétségtelenül az új név volt az első határozott gesztus. Az új városvezetés ezzel adta Budapest tudtára: észrevették, hogy létezik ez a tér mint probléma. Kicsit azt is sugallja, mintha egy új név feloldaná a hely rossz karmáját.
De valójában saját adottságai hozták ilyen helyzetbe a teret. A városépítészetben a legnagyobb közhely, hogy azok a helyek, amelyeket senki nem érez magáénak, le fognak pusztulni, felújítgatni nem érdemes őket, csak átalakítani. Az otthonosság pedig nem szép szökőkúton, fákon és szuperdrága díszburkolaton múlik - a vidéki főterek csinosításának szentháromsága itt egészen biztosan nem fog működni. Ha felülről megnézzük a háromszögletű tér rajzát, látható, hogy sínekkel és nagyforgalmú utakkal vágták el a várostól, amihez kapcsolódnia kellene, hogy életben maradjon. A tér olyan mértékben terhelt közlekedési csomópont, hogy ez minden más funkciójától elszívja az energiát.
Ennek ellenére a tér rendezésére kihirdetett pályázat kiírása azt kérte a jelentkezőktől, hogy ne nagyon bolygassák a Bermuda-háromszög struktúrát, azaz a közlekedési útvonalakat, hanem azon belül sepregessenek, maszatoljanak - lehetőleg úgy, hogy néhány évtizedre megszűnjön a tér minden problémája. Érthető, miért gondolják sokan, hogy ennek az egyenletnek nincsen megoldása.
Amit a nyertes pályázatok - a kiírást szentírásnak véve - vállaltak: alapos nagytakarítás egy omlásveszélyes, kísértetjárta házban.
A tér ikonikus pontjai: az óra, a szökőkút és metróállomás épületére feszített óriáslegyező mindhárom helyezett munkájában túlélik a rendrakást, az építészek legfeljebb arrébb pakolták, kipucolták őket. Közös vonás a nyertes tervekben, hogy kimondják: a tér szinte kizárólagos funkciója a közlekedő tömeg terelgetése. Éppen azt a tételt veszik alapvetésnek, amiből a tér minden betegsége fakad: hogy ez a terület senkiföldje.
Építész Stúdió és a Lépték Terv, 1. helyezett
Egyik pályázati anyag sem reagál érdemben arra a tényre, hogy a tér közönségét nem pusztán munkába siető budai polgárok alkotják. Hiába fekszik gazdag városrészek (Rózsadomb, Városmajor, Vár) találkozásánál, a téren mégis a szegény, alacsony presztízsű társadalmi rétegek dominálnak - feketemunkások, hajléktalanok, utcai árusok. Ezekre az emberekre a nyertes pályázatok "kitakarítandó" elemekként tekintenek - holott nem mutatnak fel érdemi megoldást a tér funkcióváltására.
Balázs Mihály és Tarnóczky Tamás Attila, 3. helyezett
Balázs Mihály és szerzőtársainak 3. díjas terve takaros, minimalista teret prezentál a metróállomás épületének teljes megőrzésével - a terv nem csak a legyező, hanem a teljes úgynevezett lepényépületet megtartja mint ipari műemléket. Ez pozitív vonás, hiszen ma nagyon szomorúak lennénk, ha például az Erzsébet téri buszpályaudvart lebontották volna a nyolcvanas években. Amúgy szerény, kissé jellegtelen teret képzeltek új térburkolattal és világítótestekkel, a zöldfelületek felfrissítésével - ami racionálisnak tűnik, tök felesleges grandiózus dolgokra költeni, ha a pályázati kiírás úgysem engedi, hogy valós megoldást adjanak a problémákra.
Sajtos Gábor, Oroszlány Miklós, Páll András és Virág Péter, 2. helyezett
A második helyezett Sajtos Gábor, Oroszlány Miklós, Páll András és Virág Péter terve, amely a „legyező” épület megtartása-kitisztítása mellett színes, pixelszerű térburkolati elemek és utcabútorok segítségével keresi a tér identitását. Alapozás, sminkelés, csinosítás, és talán gördülékenyebb tájékozódás, amit ez a terv ígér - és a zokniárusok is kétségtelenül jobban éreznék magukat a színes betonernyők árnyékában.
Építész Stúdió és a Lépték Terv, 1. helyezett
Az első helyezett az Építész Stúdió és a Lépték Terv terve azt a célt tűzte ki, hogy "budaivá" varázsolja a teret. „Budán lakni világnézet" - idézi a pályázat műleírásának szerzője Márait - ami a Széll Kálmán tér kapcsán emlegetve nem kicsit hat ironikusan. Az előző tervekhez hasonlóan itt is teljes nagytakarítást, az áramló forgalom részletes vizsgálatán alapuló térszervezést ígérnek az építészek. A metróépületből csak az ikonikus legyező marad - a többi kuka. A szilánkokra szabdalt tér dinamikáját a meglepő helyen felbukkanó zöldfelületek és a térburkolatba rejtett világító "gerendák" adják, ami éjjel nagy látványosság lesz, különösen helikopterről nézve. A 3D terveken csodás utópia bonatkozik ki öltönyös, budai világnézetű urakkal.
Építész Stúdió és a Lépték Terv, 1. helyezett
Nem tudom van-e jelentősége annak, hogy színes betonkockák vagy fénylő gerendák tövében isszák hajnalban az első presszót a feketemunkások. Az sem tűnik annyira fontosnak, hová sakkozzuk át a sellőszökőkutat vagy az órát - vélhetően így is, úgy is rohamos tempóban fog veszteni az értékéből a milliárdos beruházás.
Ráadásul mivel Budapest egyik főterével kapcsolatos parázs vitáról van szó, elvártuk volna a Design Termináltól, hogy felnőjön végre a feladathoz, és próbálja úgy tematizálni mindezt, hogy a közönség és a szakma számára is érdekes és érthető legyen. Ehhez képest a kiállítás úgy sikerült, mintha legfeljebb ötpercet gondolkodtak volna rajta - a mindenféle magyarázat és vezérfonal nélkül egymás mellé pakolt tervrajzok befogadása még azoknak is nehézséget okoz, akik láttak már valaha építészeti rajzokat.
Nem az a szomorú, hogy kevés pénz volt rá és szárítókötelekkel rögzítették a rajzokat - hanem azzal, hogy az átlagnéző, aki besétál szombat délután, egy kukkot sem fog érteni abból, miről szól ez az egész városépítészeti probléma. Unalmas és sajnos teljesen irreleváns, amit összehoztak egy nagyon izgalmas témában. Pont olyan megúszós, mint új díszburkolatot tenni a galambszar alá.
A Széll Kálmán tér végleges kialakítása során több díjazott terv elemeit is felhasználják, a kiviteli terveket 2013 végéig készítik el. A tér felújítására mintegy 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésből, fővárosi forrásokból, valamint a teret érintő budai villamosprojekt európai uniós forrásainak felhasználásából. A kivitelezés 2014-ben indulhat, a tervek szerint 2015-re befejeződik a Széll Kálmán tér átalakítása.
