Abodi Dóra valamiben biztos toronymagasan vezeti listát a magyar divattervezők között: ő tudja a legrövidebb idő alatt a legtöbb ötletet felmutatni. Az ötlettengerben nagyon sok jó gondolatot, finom megközelítést fedezhetünk fel - viszont a mennyiségből fakadóan sajnos törvényszerű, hogy néhány dolog félremegy. A párizsi divathéten bemutatkozott Abodi Dóra tavaszi-nyári kollekciója.
Abodi Dóra friss kollekciója ismét olyan, mint egy vad brainstorming, mintha a világ vége előtt állnánk, és mindent bele kellene sűrítenie egyetlen sorozatba: egyik-másik szett szinte összeroskad saját összetettségének súlya alatt. Az egyszerűség jegyében gyorsan összegyűjtöttem, mi az, ami tetszett, és mi az, ami kevésbé győzött meg.
Fotó: Martin Wanda
Öt dolog, ami szeretnivaló
1.
A kiegészítők önállóan is megállják a helyüket, az unikornis motívum különféle fémes mutációi minden felületen otthon érzik magukat. Még csillámpor-kamuflázsba olvadva is jól festenek, de a pasztellkék bőr háttér előtt táncoló bronzos csillogású páros is nagy kedvenc.
2.
A lookbook első néhány képe láttán megdobbant a szívem: az egyszerű, férfias szabások nagyon jól keretbe zárják Abodi Dóra szertelenségét. A zakó, a zártnyakú ing és a hozzáillő szigorú, szűk nadrág a kollekció fénypontja számomra.
3.
Az alapszínek első látásra megnyertek maguknak, a fáradt pasztellek finoman vibrálnak, a háttérből a fekete kontúrok szépen mozgatják a szálakat, nagy az összhang. Az arany és az ezüst párosítása is megtetszett végül, most már nem is tudom elképzelni a kollekció egyik főattrakciójának szánt aranyvértet mással, mint ezüst maxiszoknyával.
4.
Az egyedi tervezésű printelt anyagok még mindig tudnak újat mutatni: Abodi ügyesen nyúlt hozzá a témához, az erdélyi néphagyományból felkutatott mágikus motívumok igazán boszorkányossá tették ezeket a darabokat.
5.
Jó ötlet volt előhozni a kilencvenes évek egyik nagy kedvencét, az áttetsző muszlint - az sem rossz, amikor homályos fátyol mögé rejti a markáns printelt felüleket, de legjobban a púderszínű, hasított bőrruhának áll jól a kikandikáló muszlinréteg.
Öt dolog, ami felejtős
1.
Nem értettem a szoknyát, amit a printelt anyag esetleges szelvényeiből szabtak. A megtört minta esetlen - ebben a szituációban nem bizsergető furcsaság, hanem hiba.
2.
Furcsa ötletnek tűnik a puffos bőrszoknya is, aminek a hasítékai szolid kis hurkákként domborodnak - a muszlin, amit alászuszakoltak csak ront a helyzeten.
3.
Klasszikus Abodi Dóra-féle too much darab a kék bőr ruha, de amit még kevésbé tudok befogadni: a rögtön mellé helyezett kék bőrdzseki, ami már-már közönségesre sikerült. Ugyanígy nehezen veszi be a gyomrom a fehér bőr és az arany találkozását, értem az iróniát, de közben már látom is ahogyan kiszáll benne a szoláriumtulajdonosné egy fehér BMW-ből.
4.
A színes bőrcsíkokból álló mellény alapötlete jó: mintha a kollekció központi témáját lenyomnánk egy iratmegsemmisítő torkán. Viszont az eredményről folyton a régi ABC-k ajtaján lévő szalagfüggönyök jutnak eszembe.
5.
Egy párhuzamos univerzumban - ahol minden vágyam teljesülne - a muszlinruhák gallérjáról biztosan eltűnnének a szegecsek. Erős darabok anélkül is, főleg, ha szupererőt hordozó unikornisövet hurkolunk rájuk.
