Fotó: Hencz Péter

Sándor Szandra a London College of Fashionban tanult divattervezést, majd hazajött és megalapította saját márkáját, a Nanushkát. Jelenleg a világ 150 üzletében kaphatók ruhái, vásárlói túlnyomó többsége külföldi. Korábban Cate Blanchettet akarta kampányarcnak, de már Rooney Marára van rákattanva. Oszkó Péter cége tavaly tavasszal jelentette be, hogy 360 millió forintot fektet a divatcégbe.

Sándor Szandra szerint a magyar nők nem vizsálják felül a nemzetközi trendeket és néha egy divattervező is tanácstalanul áll a ruhásszekrény előtt. Emellett aktuális kollekciójáról, a hollywoodi sztároknak küldött ajándékcsomagokról, illetve arról beszélgettünk, mi mindenen változtatott a tőkebevonás.

Bevételeid kb. 85 százaléka a külföldi piacról származik, a többi itthonról. Azt mondtad valahol, hogy az urban nomadok azok, akiknek ruháidat szánod. Itthon is ők a vásárlóid?

A budapesti bolt és az online shop nagyobbik részét is a külföldi vásárlók adják. Úgyhogy ennél is kevesebb az olyan magyar emberek száma, akik Nanushkát vásárolnak. Ők mindenképp olyan nők, akik azonosulni tudnak ezzel a branddel, és meg is látják annak a kettősségnek az értékeit, hogy nőies és kényelmes egyszerre, akár egy öltözéken belül. Kicsit talán benne van az is, hogy megmutasd, hogy kinézhetsz akkor is tök jól, ha közben kényelemben érzed magad. És hogy akkor is tudsz nőies lenni, ha nem mutatsz meg magadból túl sokat.

Ezzel a magyar nők egy jó része még mindig hadilábon áll.    

Vannak a nemzetközi trendek, amiket látunk, és amik hatnak ránk, és nyilván tetszenek belőle dolgok, de Magyarországon erős tendencia, hogy sokan ezeket nem vizsgálják felül. Nem nézik, hogy mi az, ami megfelelne az énképüknek, és mivel tudnák kifejezni magukat, hanem vakon követik, amit az üzletekben és a blogokon látnak. Ennek szabványkinézet az eredménye. Valószínűleg ez kicsit összefügg a biztonsággal is, mert sokan azt gondolják, hogy ha valamit láttak a blogokon, akkor az egy acélbiztos dolog, akkor nem röhögik ki őket. Én a bátorságot és saját határaink feszegetését hiányolom egy picit. Hibázni pedig lehet, mi van akkor? Ha őszinte, támadhatatlan az ember.

Nanushka, őszi/téli kollekció

Nekem nagyon fontos, hogy olyan ruha legyen rajtam, amiben aznap mindenféle szempontból komfortosan érzem magam. Ha sok mindent fölveszek, de egy olyan ruhát sem találok, amiben jól érzem magam, akkor elég rosszul sül el a napom. 

Akkor ez egy foglalkozástól független jelenség. Szívesen küldesz pakkokat itt forgató hollywoodi sztároknak. Mi a celebrity gifting legfőbb hozadéka? Mérhető valahogy a sikere?

Abszolút mérhető. Mindig volt rá reakció, amikor küldtünk: Alice Braga, Selma Blair válaszoltak, a showroomba is bejöttek és vásároltak is. Angelina Jolie nem írt ugyan, hogy köszöni, de hallottuk, hogy felvarratta az egyik ruhát, és ebből arra következtettünk, hogy hordja.

Korábban azt mondtad, hogy Cate Blanchettet tudnád elképzelni a Nanushka arcának. Ezt neki is jeleztétek már?

Nagyon nehéz ez, mert a stylistjával kellene felvennünk a kapcsolatot, akit még nem sikerült elérnünk. De időközben Rooney Mara a nagy kedvencem, és az irányába azt hiszem, már el is indult valami folyamat.

Nanushka, őszi/téli kollekció



Okostelefonnak terveztél már háttérlapot. Ha csak a te döntéseden múlna, kivel kooperálnál legszívesebben?

A kollaborálás lényege, hogy két izgalmas dolog összeáll, és abból hoznak létre valami innovatívat. Most például pont együtt dolgozunk egy projekten a Stringbike-kal. Érdekel az enteriőr design, ezen belül pl. bútor vagy szőnyeg vagy kerámia, de akár a napszemüveg is.

És ha mondjuk felkérnének egy Nanushka for H&M-kollekció tervezésére?

Azt elvállalnám, de persze attól is függ, mennyire kapnék szabadkezet. Tetszik ez a kezdeményezés, hogy elérhető áron juthatnak az emberek designer cuccokhoz.

Ki az aktuális kedvenced?

Az egyik a svéd ACNE, akiknek a cégfejlődése is nagyon érdekes. Alexander Wanget és Phillip Limet is nagyon szeretem.

Érdekelnek a mesék, a legendák, és igyekszel köréjük építeni a kollekcióidat. Mennyiben rizikós például szufi festmények vagy indiai minták köré felépíteni egy teljes kollekciót?

A jelenlegi kollekciót ihlető szufi az iszlám egyik ága, de alapvetően a miszticizmus fogott meg a történetben, nem a vallás. A kutatási szakaszban rengeteg iszlám festményt és arab építészetet tanulmányoztam. Érdekes, hogy épp akkor nyitották meg Párizsban a Louvre-ban az iszlám szárnyat, amikor kitaláltam, hogy ez lesz a kollekció témája. Kicsit visszaigazolás volt, hogy elég aktuális téma ez most a világban. 

Nanushka, őszi/téli kollekció

A divatban szerintem egyébként szabadabban lehet témát választani, mivel kicsit olyan, mint egy játék. Nyilván lehetne mély politikai tartalma is, például ha a feliratos pólókat nézzük, ami mindig is az önkifejezés egyik eszköze volt, de a politika nagyon távol áll tőlem. Sokkal inkább a mese- és a szimbólumvilág az, ami érdekel. De te most valószínűleg inkább arra gondolsz, hogy az rizikós-e, ha egyetlen témára koncentrál a kollekció, és az a téma pont nem jön be embereknek. 

Igen.

Erre is van egy válaszom: van egy szűrő, ami nyilván én vagyok, ami miatt ezeket a történeteket és legendákat nanushkásan dolgozom fel. Eközben annyira átalakul, hogy mire a téma megjelenik a ruhán, már nem markáns, csak a lényege lesz látható. 

Van olyan tipikus visszatérő motívumjegy, amit tudatosan minden egyes kollekciódon végigviszel, mert annyira védjegyszerűnek gondolsz?

A diplomamunkám óta négy motívum kíséri végig az összes kollekciót: funkció, tradíció, kényelem, játékosság. Emellett még fontos jellemző, a kontrasztok, paradoxonok megjelenése a témaválasztás kezelésében. Konkrét példa a klasszikus kereknyakú pulóver fazon, ami állandó, visszatérő eleme a kollekcióknak.

Megfordítva a kérdést, az első kollekciód óta (2006 tavasz/nyár) volt olyan, amire azt mondtad utólag, hogy na, azt biztos nem kellett volna?

Persze. Csak nehéz lenne leírni, hogy mi az. Nincs is előttem, csak az érzés van meg, hogy volt ilyen. 

Jelenleg kb. húszan dolgoztok a cégben, feltételezem, hogy több időd jut a tervezésre, mint akár két éve, amikor még fele ennyien voltatok. A tervezés mekkora része a munkádnak?  

Ez időszakos, az intenzív tervezés körülbelül három hónap per szezon, tehát hat hónap egy évben. Ebben benne van a kutatómunka, az anyagok kiválasztása, illetve hogy kitalálom a kollekciót és a rajzolás - ami kb. egy hónap.  

A printek Olaszországban készülnek, de úgy tudom, hogy magyar varrodákkal és kötödékkel dolgozol.

Egyelőre igen, és van egy vajdasági kötöde is, de lehet, hogy ez megváltozik a jövőben, és a Távol-Keleten fogunk varratni.

Nanushka, őszi/téli kollekció

Sok magyar tervező panaszkodik arról, hogy hullámzó a magyar varrodák és kötödék színvonala. Te is ezt tapasztalod?

Szerintem ez nem is a varrodától, hanem a varroda vezetőjétől függ. Nálunk is előfordul, hogy vissza kell küldeni ruhákat javításra. De ez nem országfüggő, egy csomó nagy nemzetközi márka varrat itt. Ha alacsony lenne a színvonal, elmennének innen.

Hét mintakollekciót készítesz minden szezonban, amit jelenleg hét ügynök terjeszt a nagyvilágban. Ebben a pillanatban hány üzletben lehet Nanushka-ruhákat kapni és hol a legkedveltebb?

Körülbelül százötven üzletben és az ázsiai régió a legerősebb.

Pár éve Kelet-Európa és a Balkán nagyon izgalmas régiónak számított. Még mindig érezhető, hogy valakinek azért keltitek fel az érdeklődését, mert magyar a cég?

Igen, és szerintem ez egészen addig ki fog tartani, ameddig a régió egzotikumnak számít. Dömpingszerűen nem jelenik meg ebből a régióból semmi a világban, úgyhogy egyelőre még kuriózum. Mi még gyakran kapjuk azt a visszajelzést, hogy de jó, hogy budapesti a brand.

Tavaly 360 millió forintot fektetett be a PortfoLion által kezelt OTP Kockázati Tőkealap a Nanushkába. Mire elegendő ez a pénz? A nemzetközi terjeszkedésre? Hol tartotok most?

Alapvetően a növekedésre, terjeszkedésre ad lehetőséget a befektetés. Mindenképpen úgy, hogy a márka pozícionálását nagyon is szem előtt tartjuk és elsősorban minőségi, nem csak mennyiségi növekedésre törekszünk. Jó úton haladunk, de még nagy út áll előttünk.

Fotó: Tuba Zoltán, Origo (a kép a korábbi, Vállalkozói negyednek adott interjú során készült)

A magyar divatszakma hogy reagált erre a hírre?

Azt tudom, hogy ezután sok magyar divatcég elkezdett befektetőt keresni, a mi példánk felbátorította kicsit a divatiparban és a művészeti szcénában dolgozókat. Az volt a reakció, hogy milyen jó, hogy nem csak IT-re és biotech-re irányulnak a kockázati tőkebefektetések. Úgyhogy ilyen szempontból ez egy úttörő lépés volt. (Idén nyáron a USE unused is megállapodott a Venturio 2013 Kockázati Tőkealappal - szerk.)

Közel másfél év távlatában mi volt a legfőbb változás azon túl, hogy már tudtok költeni a marketingre?

Abszolút az, hogy tudunk terjeszkedni, mert a mintakollekciók elkészítése óriási beruházás. Eddig csak két-három mintakollekciót sokszorosítottunk, most már hetet. Ez pedig nagy lehetőség, mert úgy tudunk minél több rendelést felvenni, ha megvan az esélye, hogy minél több helyre eljutnak a mintakollekciók.

A kockázati tőkealap arra számít, hogy befektetése ötéves időtávban térül meg; Oszkó Péter, a PortfoLion elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy az itt megszokott, 20-30 százalékos éves hozamot várják el. Voltak emiatt nyugtalan éjszakáid vagy optimistán tekintesz a jövőbe?

Optimistán tekintek. Szezonzáráskor, amikor összesítjük a megrendeléseket, persze izgulunk, hogy hozzuk-e a számokat, de eddig még mindig jól teljesítettünk.

Kritikus hangok szerint előbb szüleid anyagi támogatása, most pedig a befektetésé a sikereid záloga. Az ilyen kritikákra mi a válaszod?

Az biztos, hogy nagyon szerencsésnek tartom magam, és sokat számított, hogy a szüleim segítettek elindulni. Akkoriban egyébként a cégre felvettem egy személyi kölcsönt, amit a mai napig fizetek havi törlesztésként. Önmagában csak azért, mert sok helyen ott van a kollekció, még nem fognak rendelni; ha nem lenne létjogosultsága, akkor nem kapnánk rá megrendelést. A rosszindulat persze nem esik jól, de túl sokat nem foglalkozom vele.

Nanushka, őszi/téli kollekció