Sruli Recht izlandi divattervező legújabb alkotásával nagy vitát kavart. A Forget Me Knot egy gyűrű, amit 350 000 euroért árultak - egy gyűrű, amelynek alapanyaga a saját hasából műtéti úton eltávolított száztízszer tíz milliméteres bőrdarab 24 karátos aranyra feszítve. Nem ez az első eset, amikor a tervezők szándékosan messzire mennek, hogy a maguk módján nézzenek szembe a mulandósággal.

Sruli Recht projektje sokak szerint hisztérikus, hatásvadász és gusztustalan. Valóban ijesztő - éppen annyira, mint az a tény, hogy olyan anyagból vagyunk, ami csak azon az áron konzerválható, ha kivonjuk az élet körforgásából. Erős gyomor kell hozzá, ahogyan ahhoz is, hogy valaki egyenesen a halál szemébe nézzen. Sruli Recht gyűrűjével arról is beszél, hogy amikor elenged egy tárgyat, önmagából ad egy darabot - csak ez esetben heg is marad utána, gondolom, ezért is olyan drága. Az ijesztő operációról egy videót is mutat nekünk, vajon azt akarja, hogy sajnáljuk, vagy azt, hogy lássuk, mennyire erős a kapcsolat közte és a tárgy között? 

Az első ékszerek az ellenség fogaiból, legyőzött vadak csontjaiból, varázserővel bíró madarak tollaiból készültek - mágikus darabok, amikről úgy gondolták, hordozzák a lélek apró részecskéit. Lenyomatként, emlékeztetőként működtek. Sruli Recht gyűrűje ezt az ősi igényt viszi tovább, feláldoz egy darabot önmagából azért, hogy meghosszabbítsa saját létezését. 

De nem Recht nyúlt vissza először az ősiséghez és a halálhoz.

Anna Schwamborn három évvel ezelőtti emlékezetes diplomamunkájában hajtincsek és hamvak felhasználásával készített kegyeleti ékszereket, ami hasonlóan Sruli Recht gyűrűjéhez,  ellentétes kritikákat kapott. A halotti kultusz egyidős az emberiséggel, ma mégis tabuként kezeljük ezt a témát - de akadnak, akik valamilyen formában maguk mellett szeretnék tudni szeretteiket haláluk után is. Illuzorikus, felkavaró, vagy éppen segíti gyász feldolgozását? Egy biztos: Anna Schwamborn mágikus tárgyai megrendítően szépek. 

Szintén diákprojekt I-Ting Ho nagyon őszinte sorozata. Tárgyai a testkultuszt teszik zárójelbe - sérült emberi bőrt imitáló kiegészítőivel arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a testünk is éppolyan viszonylagos, mint egy táska, egy ékszer vagy egy öltözék. A buddhista tervező meztelen tárgyaival meséli el, mit gondol a fizikai létezésről és a mulandóságról.

A kedvencem ebben a műfajban egy klasszikusnak számító kísérlet, Tobie Kerridge és Nikki Stott bioékszer projektje, amellyel szerelmi varázslatok ősi hagyományait idézik, miközben elképesztő tudományos eredményekre alapoznak, hogy létrehozzák, pontosabban leszüreteljék a tárgyakat. Önként jelentkező párok bölcsességfogaiból vettek csontszövetet, amit egy gyűrű alakú speciális tárolóban tartottak életben, tápláltak, növesztettek tovább. A csontkarikákat aztán kiöntötték valamilyen tetszés szerinti nemesfémmel, hogy létrejöjjön a lehető legintimebb ajándék. 

Sokkal gyakoribb, hogy állatok földi maradványai kerülnek a középpontba, néha tisztelettel nyúlnak hozzájuk a tervezők, néha nem - de a cél valahol mindig a memento mori. A taxidermia üzenete, hogy ezek az élőlények haláluk árán örökké szépek maradnak. 

Catarina Hällzon halbőrből és jávorszarvas fogakból készített ékszereket. Hällzon megpróbálta tárgyaiba sűríteni azt a pillanatot, amikor több ezer éve halott egyiptomi uralkodókat nézegetve az életről gondolkodott.

A preparált állatszobrairól ismert Julia Deville szintén arra törekszik, hogy az élet felé fordítson minket. 

Egy sokkal pimaszabb, de ettől még zseniális Guus Van Leeuwen 2008-as Domestic Animals sorozata. A tervező a preparált állatbőröket radiátortakaróként használja, az elnagyolt csontozatot pedig radiátorcsövekkel helyettesíti kollekciójában. A testmeleg mint életjel és a halott állatok szembenállása teszi izgalmassá ezeket a tárgyakat. 

A legszemtelenebb taxidermia design a közelmúltból talán a skót BrewDog sőrfözde limitált szériás üvegei, amelyeket preparált kisállatok torkán tuszkoltak le. A világ legerősebb és legdrágább söreként felvezetett széria a csomagolástervezés új dimenzióját nyitja meg, de mégsem tűnik túl szerencsésnek halott állatokkal reklámozni.