Fotó: Hirling Bálint

Január 1-jén közel egymilliárd forintos költségvetési kerettel, kiemelt kormányzati háttérintézménnyé alakul a Design Terminál. Megpróbáltuk kideríteni, mire elég ekkora összeg és milyen konkrét projekteket fognak finanszírozni belőle. Arra is igyekszünk választ kapni, hogy mi is lesz az ötszavasra bővült intézmény voltaképpeni haszna. Felemás eredményre jutottunk. 

A Design Terminál kormányzati háttérintézménnyé alakulását  Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jelentette be novemberben. Az új feladatok mellé az ott dolgozók új, az előzőnél jóval hosszabb és hangzatosabb nevet (Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ), az intézmény élére pedig Böszörményi Nagy Gergelyt kapták stratégiai igazgatónak, aki a Kreatívnak adott interjúban arról beszél, hogy januártól „immár a lényegre akarnak koncentrálni”.

Az átalakulás, de különösen az egymilliárd forintos éves költségvetési keret bejelentése kissé megbolygatta a kreatív szakma szereplőinek nyugalmát. Volt, aki az Origónak „kolosszálisan sok pénznek” nevezte az egymilliárd forintot, és olyan is volt, aki azt mondta, hogy „értelmesen el sem lehet költeni egy év alatt, főleg úgy nem, hogy nem legalább egy évvel korábban kezdtek el tervezni vele”. Ezért megkérdeztük a Design Terminált (mostantól DT), mire és hogyan tervezik elkölteni az egymilliárdot.

Sok-e egymilliárd forint?

A DT januártól a kreatív ipar tucatnyi szegmense közül elsősorban a divatra, a technológiai startupokra, az ipari formatervezésre és az urbanisztikára fókuszál. A kormány sajtóközleményében az is olvasható, hogy Böszörményi Nagy szerint a DT januártól segíteni fogja a kezdő vállalkozások és a kockázati tőke egymásra találását: a DT közvetítő szerepet vállalna a tőkeszegény kreatív cégek és a beléjük tőkét fektető kockázati tőkealapok között.

Emellett közép-európai léptékű szakkiállítások, vásárok, bemutatók és konferenciák életre hívásával kíván hozzájárulni Magyarország, mint a régió kreatívipari központjának pozícionálásához is. Amikor hozzájuk intézett leveleinkben is azt kértük, írjanak konkrét terveket is, a sajtóközleményben felsoroltakat kaptunk válaszként. Ezzel sokkal okosabbak nem lettünk, és azt sem könnyebb megítélni, hogy a fenti célok megvalósítására sok-e vagy kevés az egymilliárd forint.

Most akkor sikeresek vagy sem?

Egyik, név nélkül nyilatkozó megszólalónk az ún. kreatív szakmából azt mondta, hogy a DT elmúlt két évében a „leghuncutabb dolog” az volt, hogy a Terminál elsősorban befogadó helyszínként üzemelt, és míg önálló eseménnyel alig rukkolt elő, bérköltsége szokatlanul nagy volt. A hazai kreatívipar másik szereplője azért is szemléli szkeptikusan a DT jövőjét, mert szerinte a működés első két évében házon belül nem nagyon pattant ki olyan korszakalkotó ötlet, melyből hangos sikersztori lett volna.

Az intézmény egyik munkatársa szerint nem igaz, hogy nincsenek önálló ötleteik, és csak szakmai partnerként álltak volna projektek mellé. Önálló projektjeire példaként a Terminál a 3D Printing Dayst, a 3D nyomtatás technológiáit bemutató szakkiállítást és vásárt, a Central European Fashion Dayst, a Gombold újra! divateseményt és a hagyományos karácsonyi vásároknál kicsit magasabbra pozícionált Ajándék Terminált szokta felhozni. Mindezek ötlete szerintük mind az egykori buszpályaudvar falai között fogant meg.

Megkérdeztük a Terminált a bérekről is: az idei adatok a következők: 2013-ban 18 fős szakmai stáb dolgozott a DT-nak, a projektköltség 300 millió volt, a bérköltség pedig nagyságrendileg 80 millió. A jövő évre vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a teljes költségvetés, azaz az egymilliárd forintnak várhatóan az egyötöde (200 millió forint) fedezi majd a béreket. A stáb információink szerint kicsit bővülhet.

„Simán bent maradnak este 10-ig”

Azt is fel szokták róni a DT-nek, hogy személyzete nem elég felkészült, hiányzik a megalapozott know-how; kezdve 2011 őszével, amikor két olyan vezető került az élre, akiknek előélete nem sokban kötődött a designhoz (kinevezésük után interjút készítettünk velük, ami itt olvasható).

Megkérdeztük ezért a DT-t, hogy Böszörményi Nagy milyen szempontok szerint választja ki kollégáit, amire azt a választ kaptuk, ami a Design Terminál stratégiáját tartalmazó írásban is olvasható, vagyis hogy személyzete „egyszerre jeleníti meg a kreatívipari, az államigazgatási és a közgazdasági kompetenciákat”.

Ez hétköznapi nyelvre lefordítva alighanem azt jelenti, hogy a DT stábjában jelenleg közgazdászok, iparművészek és nemzetközi kapcsolati menedzserek is dolgoznak. A stáb átlagéletkora egyébként alig haladja meg a 28 évet. A gárda elszántságát az egyik munkatárs érdeklődésünkre e szavakkal szemléltette: „Mindenki őrült megszállott, simán bent maradunk este 10-ig”.

Balassi és MOME

Az új név és feladatkör amúgy néhány szerkezeti változást is magával hozott: a Balassi Intézetnek mostanáig ellenőrzési joga volt a DT fölött. Az önálló státusszal ez a felügyeleti viszony megszűnt, de mint kérdésünkre a DT írta, a továbbiakban is szorosan együtt fognak működni a Balassi Intézettel „a magyar kreatívipari teljesítmények nemzetközi bemutatásában”. Ami pedig a MOMÉ-t, a magyar kreatív ipar egyik szellemi bástyáját illeti, a Design Terminál 2013-ban stratégiai partneri megállapodást kötött az egyetemmel. Mint megtudtuk, most „célkitűzéseik egyeztetése” folyik, és többek között oktatási téren várható konkrét együttműködés a DT és a MOME között. 

Még mindig nincs új honlap

Az öt szavasra bővült, monumentális nevet kapott Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ ügyében kételkedők minden bizonnyal megnyugodnának, ha látnák, milyen konkrét projektekre költi majd el a stáb a rendelkezésükre bocsátott egymilliárdot, és nem csupán befogadóként / ernyőszervezetként működik a jövőben.

A Terminál egyik munkatársa erre így reagált: „megnyugtatásként: az egyik legtranszparensebb intézmény leszünk, minden apró részlet fent lesz majd a honlapon, és még a legkevésbé fontos dolgokat is le lehet majd tölteni”. Apropó, honlap: a DT honlapjának megújulásáról 2011 őszén beszélt először az akkor kinevezett Ács-Englert páros (lásd fenti interjú), ám a mai napig nem készült el az új weboldal. Erre vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy „a szervezeti megújulással egy időben, azaz január elején várható a DT új honlapjának elindulása”.

Az Akvárium körüli munkálatok amúgy a DT épületét is érintik majd, amit szintén felújítanak, ezért várhatóan január és március között zárva lesz majd az épület.